Sereg Melinda: A Templom csendje

6 Sze

 

1.

Szép a templom

Szép a csend

Szép az ember

Lelke reng

olvasásának folytatása

Reklámok

Ordassy Károly: A kárhozottak éneke

6 jan

hellfire

A KÁRHOZOTTAK ÉNEKE
Baudelaire-szonett a Pokolból

„A szeme közé néztem az alaknak;
délcegen állt, homlokát fölemelve;
látszott: a Poklot mélyen megveti.”
(Dante: Pokol, 10/34-36., Nádasdy Á. ford.)

olvasásának folytatása

Ordassy Károly: Én vagyok gyilkosod

29 dec

001078049_kalvaria-jpg-jpg_orig

ÉN VAGYOK GYILKOSOD
Krisztus-himnusz Húsvétra 

I.
Ó, drága Krisztusom:
Lásd, itt áll kereszted tövében gyilkosod,
És nem megy el, amíg bűnétől nem mosod!
»Édes Krisztus Urunk, Fájdalmak bús Fia, meggyónom bűneim:« 
olvasásának folytatása

Ordassy Károly: Sáros Panni…

29 dec

cemetery-729152_960_720

– Anyám, édesanyám, elmegyek, elmegyek.
Anyám, édesanyám, múlatni elmegyek!

– Fiam, ott lesz veled, mondd, a Sáros Panni?
Fiam, a diszkóba’ ott lesz veled Panni?

– Elhagyott a másér’… Elhagyott a Panni.
Én is el fogom őt… Múlatva elhagyni! olvasásának folytatása

Ordassy Károly: Kiáltás! Tegyetek rendet a fejembe!

20 nov

article-2692644-1fa7ac5000000578-112_964x585

Tegyetek rendet a fejembe! Vagy kiömlik belőle, mint az iszap, a feketés velőlé, ami úgy lötyög benne, akár a borban a pohár.
Tegyetek rendet a fejembe, vagy feljön az Éjszaki Úr!
Feljön a Fekete Villanószemű, hát tegyetek lelket a fejembe, vagy szétesik a szóból ép mondat!
Tegyetek rendet a kezembe kaszát veszek, és én vágok rendet!
Mint a paraszt: aki kévét hasít a világból, és kaszával vágja az életet, és az nem tehet panaszt. Mert ledőlt, mint az értelem márványkapuja. olvasásának folytatása

Sereg Melinda: Szeptember 1.

2 Sze

 

H.A.Brendekilde,19th c. Danish painters,oil painting,landscape painting,children (5)

Hans Anderson Brendekilde – A Wooded Path In Autumn

Hiába a hőség és minden napsugár, a levegőből érezni lehet, hogy a nyár igyekszik újra ősz lenni: a diákok iskolába indulnak, újra bedugul a 10-es út, a nagycsaládosok hazaérnek a balatoni nyaralásból, kiürülnek a strandok, a bankok nekiállnak intézni lejárt határidejű ügyeiket, még ez a halott blog is újra élni látszik, a filozófusok pedig – a nyári semmittevés után – újra tollat vesznek a kezükbe és gondolkodnak. olvasásának folytatása

Ordassy Károly: Hey, Joe és Barcsai

22 Már

Csalfa asszonyok, féltékeny férjek: egy bluesdal és egy népballada összehasonlítása. S ennek kapcsán a kérdés: ballada-e a Hobo Blues Band (és Jimi Hendrix és mások) híres slágere, a Hey, Joe?

Othello Strangles Desdemona, 1970

1970. XII. 17. Jack Good mint Othello



Barcsai (marosszéki gyűjtés)
A megégetett hűtlen asszony olvasásának folytatása

Ordassy Károly: Ki viszi át a szerelmet (elemzés)

22 Már

Nagy László: Ki viszi át szerelmet
Messiások: Jézus és Prométheusz Nagy László versében

Nagy László agyonelemzett verse ismét a boncasztalra feküdt. Kicsit szégyellem is magam, nem tudom, minek ízekre szedni és megerőszakolni egy ennyire összetett és teljes verset, de megteszem, sokak után én is.

Hogy ne fájjon, nem minden sort hasítok fel szikével, csak kilencet, s csak egyetlen szempontból: két kifeszült kezű hőst, Prométheuszt és Krisztust fogom megkeresni és megmutatni a versben. olvasásának folytatása

Ordassy Károly – Jób keserve – Caput XXVIII.

3 jan

XXVIII.
Jób beszéde a Bölcsességről
aranyozott_ekszerek

Bányásszák az ezüstöt a mélyben, a sziklaüregben;
                És a patakban aranyt mosnak a gyorskezüek.

Földgyomrából felhozzák a nehéz vasat is már;
                S olvasztják a rezet durva kövek beliből.
Sűrü homályt felbolygat az emberi kéz ezekért mind:
                Aknát vájnak alant mindezekért fiaink.
És aki fent járkál, és búzamezőt, kieset lát,
                Nem sejt vájatot, ám tűz van alatta: kohó.
Ónix és a rubint, a zafírkő és a smaragd is
                Lábod alatt pihen, és várja sorát odalenn.
Hegytöveket meg a sziklakemény köveket törik ott lenn,
                S felhoz bármit a kéz: drágakövet s aranyat.

olvasásának folytatása

Ordassy Károly – Jób keserve – Caput XXVI.

3 jan

CAPUT XXVI.
Isten hatalmas, mindentudó. Ő teremtette az egész világot, s ő győzte le a Kígyót.
letöltés
…………………………………………………………………………
…………………………………………………………….
Tengermélyi setét árnyak remegőn lesik Istent,
S mind a Pokol Kapui, és az Örök Nyugovás.
Nem rejt titkot előtte a hely, hol lelkek enyésznek.
Északi táj, havasok: Néki szökelltek elő,
„Nincs”-re midőn rámondta: „Legyen!”: neki lett e világ is.
Ő felhőbe rekeszt égbeli hűs vizeket,
S Isteni Trónszékét takarandó létrehozott sok
Felhőt, felleget is – így takará az eget.
És hol a Fény s a Sötét egymáshoz csókra fut össze:
Ő szaba ott ki határt; Ő szüle csillagot is.
Eggyet szól, s meginognak az égnek az oszlopi is mind.
Tengeri vad vizeket egy szava csendre terel.
Egy szava, egy lehe is kideríti a szürke eget, mert
Nincsen nála nagyobb: Föld Ura, Ég Ura Ő!

olvasásának folytatása

Ordassy Károly: Jób keserve – Caput XXIV.

3 jan

CAPUT XXIV.
Isten miért nem ítéli meg a nyilvánvaló bűnt? Miért engedi, hogy a világ gonosz legyen?
Ha nem is most, de egyszer mindenki számot ad bűneiről az ítélőszék előtt.
bira

Mért nem látjuk, amint megitéli a rosszakat immár?!
                Szántóföldi határt bajtalanúl tologat,
És juhokat hajt, lám, el orozva sok úr – tehetik most –
                És nem itéli meg őt senki se mostan ezért!
Árva gyerek szamarát elhajtja a kapzsi hatalmas;
                Zálogházba viszik özvegyek ökreit is!
Ó, a szegénynek az úton járnia sem szabad immár:
                Jön, ki erősb, lelöki – csak neki kell ez az út!
Pusztai vadszamarakként rág a mezőn füveket sok
                Bússzivü bújdokoló – nincs se kenyér, se fedél!
És a hideg, s a fagyos, bősz éjszaki szélben a pórnép
                Meztelenűl feküszik, és takaró se fedi:
Nyirkos esőcsepp és zivatar csókolja a testük.
                Anyjának csecsitől foszt gyereket, ha adós
Volt neki apja, midőn sír-csődbe jutott nyomorultan:
                Zálogtárgy-csecsemő – rossz hitelért fizet ő…
Csak munkája maradt a szegénynek, s nulla a bére.
                Más kenyerét süti ki – más olaját üti ki…
Nem-kötözött sebeit beteg és sebesült tömegeknek
                Sós veriték, mi keni, s Nap heve marja vadúl…
Fáj ez a Mennybeli – oly magasan, fent – Trónonülőnek?
                Mindez semmi neki? Emberi búnk neki fáj?!

olvasásának folytatása

Ordassy Károly: Jób keserve – Caput XXIII.

3 jan

CAPUT XXIII.
Jób az Úrnak magának kívánja elmondani fájdalmát, mert nem tud csendben ennyit elszenvedni. Ám az Urat nem látja, retteg tőle, bár megtartotta törvényeit.
csillagos_eg

Lázongó vagyok-é, ha panaszszó hagyja a szám el?
                Számra teszem kezemet! Visszanyelem panaszom…

S mégse megy az!!! Kitörőben a bánat, a búslakodó-jaj!
                Hol van a Menny? Hol az Úr?! Hadd járuljak elé!
Elmondom neki szám panaszát! A szivem keserűtelt…
                Vaj mi a válasza? Mi?! Hallani hallasz Uram?
Tárjad előmbe a vádjaid, értsem meg, mi a bűnöm!
                Várom a vádiratod! Szólj és szólani hagyj!

olvasásának folytatása

Ordassy Károly: Jób keserve – Caput XXI.

3 jan

CAPUT XXI.
A gonosz és rossz embereknek sokszor igenis jó soruk van a földön,
végül azonban ítéletre kerülnek.

penz_flickr_401k

Szóra nyitom szám, nyisd ki füled, te barát, te itélő,
                S hogyha bevégzem a szót, gúnyold majd szavamat!
Ó, nem az emberi nemre, az Úrra panaszkodok én most!
                Mért ne legyek keserű?! Mért ne legyek szomorú?!
Elnémulj! Kezedet szájadra tegyed, s ide hallgass!
                Lélekháboritó!… Rezket bennem a csont,
Mert gonoszok gyarapodnak e földön. Nincsen igazság!
                Jónak a jussa: üröm – Jussa gonosznak: öröm…
Boldog, késő aggkor az érdeme mind a gonosznak,
                Magva sosem szakadand, és a család vigasza.
Nem veri őt soha vasvesszővel az Úr szilajúl, lásd:
                Bőven jut neki mind házbeli béke, öröm.
Kincsei csak gyarapodnak, s ellik néki tehén, és
                Mind szaporúl bivalya – Bő áldást kap a Rossz.
Mint kora nyáron a nyájat: a gyermekeit kiereszti,
                Számukat is feledi, oly sok a magzata már.
Dörgő dob, s citerának a hangja betölti a lelkük,
                Síp altatja szivük – és a gitár az eszük.
Vígság és örömök töltik ki a napjuk egészen;
                És a Halál s az Iszony nékik megrövidűl…
És így szólnak az Úrnak e dölyfteli-szívü kevélyek:
                „Távozzál, Uram, el! Törvény semmi nekem!
Ó, mi nekünk, ki nekünk a magasságbéli nagy Isten?!
                Tiszteletét feledem, és a hitet feladom!” olvasásának folytatása

Ordassy Károly: Ébredő Erő – Kimaradt jelenet: A Jedi

21 dec

Írásom hiánypótlásnak szánom. Három dolog hiányzik ugyanis az univerzumból jelenleg:
Egy valódi sith-lovag a Star Wars VII. részéből.
Egy valódi jedi-lovag a Star Wars VII. részéből.
És a kritika, ami erre felhívja a figyelmet.

A FILMRŐL ÁLTALÁBAN

Olvasva a elragadtatott bírálatokat, a hasraesett behódolásokat, úgy döntöttem, hogy megírom a hiánypótló jajveszékelést. Mert bizony korántsem annyira fényes az Ébredő Erő, mint a kritikák alapján tűnik. Inkább tartozik a Star Wars Sötét Oldalához, egyetlen érdeme, hogy egy lépésnyi újítást sem mer tenni az eredeti © trilógiához képest, így legalább nem bosszant minket klónokkal, midikloriánokkal és Jar-Jar Binksekkel. olvasásának folytatása

Ordassy Károly: Jób keserve – Caput XIX.

26 okt

35443_news-dobrev-8

CAPUT XIX.
Melyben a vitában és nyomorban megfáradt lelkű Jób irgalomért könyörög barátaihoz.
Élete történetének papírra vetésében és az Örök Életben reménykedik.

olvasásának folytatása

%d blogger ezt kedveli: