Archívum | szeptember, 2013

Ordassy Károly: Dzsoki és Szamanta

11 Sze

e3565a57ac7f6ae717924d82c9d6f0a3

Már nagyon unta amúgy a papás-mamást, inkább le akarta lőni Tiácskát, abban legalább van valami izgalom. Tiácska kompromisszumkész volt:
-Akkor játsszunk helyette dallaszosdit, abban van durvaság is, az tetszik majd!
Így a papás-mamás kivénhedett Kenbabája egyszerre köddé vált. Más jött a helyére.
-Te leszel Dzsoki, én otthon várlak, bekopogsz, mert virágot hozol nekem…

Az igazat megvallva nem játszotta valami fényesen Dzsokit. A papa-ken szerepet unta, de legalább ismerte. De erre a Dzsokira valahogy csak nem érzett rá. Nem akart dohányozni és whiskey-t inni, nem akart parlagfű-csokrot vinni Szamantának, ezt a titokban-Bobi dolgot se értette, hogy miért nem egyszerűbb a válás, vagy a pisztolypárbaj…
olvasásának folytatása

Reklámok

Galló Gergely: Beugrottál!

6 Sze

Mit csinálsz te azzal a tűvel és cérnával?” Kérdezte a hang. A krapek remegő hangon felelt: „Összeillesztem az iratokat.” „És tudod, hogyan illeszd össze őket?” Tudakolta a hang. „Olyan sorrendben illesztem össze őket, ahogy nekem tetszik.”

Nyár volt. Már két hete keresték az eltűnt lányt. Gyöngyvérnek hívták. Fiatal, csinos, mindenkivel kedves és mindig mosolygós teremtés volt. Monostor több ezer különálló darabbá formálta a sztorit. Ahány száj, annyi vélemény. A lány fényes nappal tűnt el otthonról, és ez még jelenthetne bármit, de a szomszédok egy fehér Toyota furgont láttak elhajtani. Hogy mindez mennyire hiteles, az más kérdés – jó szemük volt, annyi szent -, a lényeg, hogy képzeljünk el egy szakadt tragacsot platóján pótkerékkel meg egy régi, faburkolatú tévével, amit háló borít. Így írták le azt a furgont és így került a képbe az ifjabbik Molnár János is. Molnár harmincas éveinek közepén járt, olajfoltos overallban járt-kelt, mert autószerelő műhelye volt a Dózsa György utcában. Felesége folyton a tévét bámulta és hallott a fehér furgonról. Megemlíti férjének az egyik ebédnél, mire ifj. Molnárnak beugrik valami. Egy emlék… Ja, hát persze: járt nála egy ember fehér furgonnal, a lyukas olajvezetéket kellett megjavítania. Még a nevére is emlékezett: Halász Előd, így hívták. És mint minden név, úgy a Halász Elődé is magán viselte a szóbeszéd másod-harmadkezű igazságait: egyszer már ült, talán pont szexuális zaklatásért, mindenesetre volt egy profilja a fickónak, és a rendőrségnek ennyi elég is, hogy begyűjtsek őt. Halász Előd Monostor-felső határában lakott, arrafelé pedig mint tudjuk, rumlis az élet. Az utolsó házak közt találunk bedőlt oldalú vályogviskót, olyan kerítés nélkülit ugatós kutyákkal. Halász Előd takaros, erkélyes házban lakott, a kertje viszont úgy festett, mint, egy kényszeres szemétgyűjtőé; telis-tele évtizedek rozsdás kacatjaival. De a legfontosabb, hogy ott állt a ház mellett a fehér furgon. Úgy ahogy azt leírták: platóján pótkerék és hálóval letakart tévé. A nyomozók többször csöngettek, hiába, majd a szomszédoknál érdeklődtek. Sikerült is találniuk egy kisöreg bácsit, kis, öreg házában, aki elmondta, hogy a szomszédot nem látta elmenni. A nyomozók megköszönték az útmutatást és házkutatásit kértek. Míg vártak, az öreg folytatta. Halász úr manapság fát szokott lopni, meséli, amióta munka és asszony nélkül maradt. Az asszony akkor hagyta el, amikor börtönbüntetését töltötte. És mi volt Előd történetének vége? Hát elmondom nektek: megérkezett a parancs, a nyomozók leverték a lakatot – a kaput csak egy biciklilakat tartotta – és bementek a házba. Odabent bűz fogadta őket. A hálószobában meglátták Elődöt ágya szélén heverni, legyek és piásüvegek társaságában. Halász Előd kinyírta magát alkohollal… Megtalálták nála a lány cuccait, de a lányt nem. Meghalt mielőtt kiszedhették volna belőle. Itt a vége.

olvasásának folytatása

Galló Gergely: Mindent hall az erdő…

6 Sze

Itt semmi sem változott. A Monsotor-alsói panelrengeteg és környéke jó pár éve ugyanilyen volt. Jobbra panelházak, balra fenyőerdő, a kettő között körbekerített kosárpálya. Ha megfordulunk ott az alsót és felsőt elválasztó műút. A tömb felhangolja a zajokat: az út felől kamionok és volánjáratok, amire játszótér felelget, meg beszélgetések, ajtócsapkodás, délutáni matiné a nyitva felejtett erkélyajtó mögül. Elszórva levelek az aszfalton és tócsákba száradt fehér szirmok. Tövises bokrok nyúlnak át a kerítésen. Gyerekek közelednek a pálya felé.
Egyikük biciklit tol, a másik három gyalog van. A biciklis felnéz a pálya melletti emelkedőre. Lezárt raktárbódék sorakoznak az emelkedő aljában. Tetején az erdő kezdődik. Egy madárijesztő áll az erdő szélén. Csapzott szalmakalapja alig látszik ki a megsárgult fűből.

olvasásának folytatása

%d blogger ezt kedveli: