Sereg Melinda: A költő

1 ápr

MAGIC_PARK_--_LEONID_AFREMOV.518

 

Szóval nem tehetem meg, hogy körülöttem
táncoljon, feje búbján állva forogjon
most a világ a szavamra?!
Én nem küldhetem el fejemet befedő egemet
talpam alá, pedig úgy akarom?
És nem emelhetem égbe a rétet, a
szárazföld vizeit?

Tudd meg! Özönlenek állatok ezrei
párjukkal házamba, ha úgy akarom, míg
fenn a folyó feketés-sárgán tekereg, zöld
kígyók nőnek a földből, bűn terem ádáz pikkelyeken,
ízletes epres tejcsokoládék
emberi szájba repülnek az utcán…

Én vagyok
őrült
versben az isten.

 

 


Oszd meg velünk véleményedet hozzászólásban!
Ha tetszett amit olvastál, kövess minket facebookon!
https://www.facebook.com/pages/Krisztina77/179499498916238?fref=ts


A kép tulajdonosa: Leonid Afremov
http://www.nagygeneracio.hu/A_szinmester

Advertisements

4 hozzászólás to “Sereg Melinda: A költő”

  1. Ordassy Károly április 2, 2014 - 00:07 #

    Kiváló, időmértékes, dacos-akaratos, önbizalomtól duzzadó ars poetica.
    Az első strófára két gondolatom van:
    1.: Állj fejen! néhány képed ugyanis az eget akarja lábad alá és a mezőt a fejed fölé. Állj tehát tótágast!
    2.: Hasonlít a Mózes Első Könyve 1-hez, a teremtéshez. (a költő, mint teremtő)
    (Pl.: a szó erejével való teremtés igénye, az égbolt, a csillagok, a szárazföldi és égi vizek mozgatása, sat)

    A második strófa, ha tovább biblizálhatok: a Noé- és Mózes-csodákra hasonlít (kígyóteremtés növényből – Mózes botja -, állatok összegyűjtése, folyók színváltoztatása, és égből hulló manna – helyett epres csoki. 🙂

    Az utolsó soroknak is van némi bibliai íze: az ,,én vagyok” tipikus Isten-mondat (Én vagyok a te Istened,… Én vagy a világ világossága, vagy: én vagyok az út… stb.)
    És itt azt mondod ezzel az Isten-mondattal: Én vagyok … az isten.

    Remek, ifjonti (teremtő)erőtől és akarattól fűtött ars poetica tehát.

    Gratulálok: Ordassy Károly

    • Sereg Melinda április 2, 2014 - 18:15 #

      Köszönöm!

      Őszintén SZÓlva ( 😛 ) nem értem be annyival, hogy a kedves olvasókat vagy magamat állítsam fejre, nekem az egész világot kellett felborítanom. Mert a költő teremt, és a vers a világ.

      Igazad van a többiben! 🙂

  2. Adri március 29, 2015 - 23:00 #

    Nekem nagyon tetszik. Nem is tudtam eddig erről a blogról. De most már biztos látogatni fogom. A többi versed is nagyon jó. Tetszik, hogy a költői szabadságot pont egy olyan kötött formában boncolgatod, mint az időmértékes. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: