Ordassy Károly: Kezdete és Vége a Világnak

3 ápr

page_xl_bosch_2400_162_163_1311071613_id_750795

Ismerek egy embert a Krisztusban, aki – hogy testben-e vagy testen kívül-e, nem tudom, csak az Isten tudja – elragadtatott, s a Pokloknak szállott alá, és kimondhatatlan beszédeket hallott, és leírhatatlan látomásokat látott.
És íme, így szól az az ember:

Egy Fenevadat láttam a tengerből feljőni. Hústépő vasfogai voltak, melyekkel tépett és rágott, evett és falt mohón. Két lába volt ennek a Fenevadnak és két erős keze, és hatalmas, nagyokat mondó, dühös szája, amely istenkáromlással volt teli. És e Fenevadnak hatalom adatott a Földön tizenkétszer ezer esztendeig. És szörnyűnagy tetteket hajtott végre a látomásban:

 

Láttam éhező gyermeket, bánatos-keserűt.
És láttam mögötte a várva-vágyót: a keselyűt.
Láttam erős férfit, ahogy a szeszbe fúlt.
Láttam részeg férfit, ahogy lányölet dúlt.
Láttam torz arcokat kéjesen férget enni.
Láttam víg férgeket torz arcokat enni.
Láttam csalfa nők arcát leöntve savval.
Láttam, hogy pénzért még szeretkeznek avval.
Láttam, hogy vár a sarkon a várandós kúrva.
Láttam egy hatalmas falloszt belékúrva.
Láttam felfalt csecsemőt az anyja hasából kirágva.
Láttam vágtázó ló farkára kötött kislányt sikítva, rángva.
Láttam felhasított keblekből kifolyó gennyözönt és véreket.
Láttam, ahogy félve felisszák e vért a vérebek.

Végül egy angyal rossz csókkal felnyitotta szemem – és beláttam, én voltam mindezek:
Csecsemő, has, vérző kebel és vérfolyam, vérivó kutya és lotyó,
És bús sarok és bősz farok
És az üröm, a keserű, és az éhes keselyű
És farkas, farkasa farkasaimnak, és dúlt lányölek
És átdöfött szivek és szüzek
És a féreg és a méreg,
És a sav, ha kimar.
Én voltam mindez: tobzó Ember, ha kihal.

 

 

Íme, ezeket láttam én, és ezek a Pokolbéli Jelenések tárultak előmbe.
És kétségbe estem és térdre rogytam, felkiáltván:
– Kicsoda szabadít meg minket az elgyötört testből és e kárhozatos világból?!
Bizony ezekért mind kiisszuk a haragvó halálnak ürmös serlegét.

És csend lőn a Mennyben és csend a Pokolban mintegy három óráig.
És nem sietett válasz vissza-visszahangzó árva szavamra.
És e Csend volt a Magány: az Ítélet maga.

De végül így szólt a Szelídhangú, a Lelketápoló:
Én vagyok az Alfa és az Ómega.
Én vagyok e Világnak Kezdete és Vége,
Aki feltörlöm a Könnyet, és eltörlöm a Bűnt.
Senki sem menekülhet ki e Világból, csakis Énáltalam!

Elém lépett, én pedig megragadtam az Ő jobbját, és Ő átemelt engem a Halálon által az ÚJ Világba.
Most Élek. Mindörökké. Dícsértessék az Ő Neve örökkétig: Ámen.

 


 

 

2014. november 10.

Advertisements

Egy hozzászólás to “Ordassy Károly: Kezdete és Vége a Világnak”

  1. Ordassy Károly április 3, 2015 - 18:27 #

    Korintusiakhoz írott második levél, Dániel könyve, Jelenések könyve, Rómaiakhoz írott levél, János evangéliuma
    A kép: Bosch, Az utolsó ítélet (részlet)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: