Ordassy Károly: Én vagyok gyilkosod

29 dec

001078049_kalvaria-jpg-jpg_orig

ÉN VAGYOK GYILKOSOD
Krisztus-himnusz Húsvétra 

I.
Ó, drága Krisztusom:
Lásd, itt áll kereszted tövében gyilkosod,
És nem megy el, amíg bűnétől nem mosod!
»Édes Krisztus Urunk, Fájdalmak bús Fia, meggyónom bűneim:« 

II.
Áron árultalak
És bűneim vidám ezüstnevetése
Lett áruló szívem szörnyű fizetése.
»Bűneimtől patakzó véred fürössze tisztára szívemet!« 

III.
Magadra hagytalak…
Míg végigszántotta borús arcod a vér,
Mely gyöngyözve serkent tékozló fiadér’.
»Bűneimtől patakzó véred fürössze tisztára szívemet!« 

IV.
Arcod megcsókoltam,
Hogy jelül maradjon rajta az árulás:
Apostol voltam, majd besúgó, álruhás.
»Bűneimtől patakzó véred fürössze tisztára szívemet!« 

V.
Arcul is köptelek…
Gőgösen, részegen, röhögve kínodon.
S te nem kárhoztattál, ó, drága Krisztusom!
»Bűneimtől patakzó véred fürössze tisztára szívemet!«

VI.
És megtagadtalak…
Magam mentegetve a főpap udvarán.
Szelid bocsánattal: tekints le ugy ma rám!
»Bűneimtől patakzó véred fürössze tisztára szívemet!« 

VII.
És elítéltelek…
Sok bűnöm kórusként, Krisztus, terád kiált
Ezer feszítsdmeget és száz kereszthalált.
»Bűneimtől patakzó véred fürössze tisztára szívemet!«

 VIII.
Kezeim mostam…
Én, a gyáva hóhér, a másra mutató…
Véredet ontattam, én a hazug bakó.
»Kezemtől kiömlő véred fürössze tisztára szívemet!« 

IX.
Megostoroztalak…
Vad római dühvel sújtottam feléd.
Korbács van kezemben! Így hullok le eléd.
»Ostor-ontotta bíborvéred fürössze tisztára szívemet!« 

X.
Megkoszorúztalak…
Koponyádba maró tövisekkel ékül,
S te tűrted rebbenés és jajnyögés nélkül.
»Bűnnel koronázlak naponkint, ó, Király, bocsásd meg szégyened!«

XI.
És megszögeztelek…
Durván és erősen szívem pörölyével,
Izmok erejével, bűnök örömével.
»Vasszegektől patakzó véred fürössze tisztára szívemet!« 

XII.
Kigúnyoltalak…
A bal lator vagyok – ki neveti kínod:
Mentsd meg önmagadat! Mentsd meg, hogyha bírod!
»Átkaimtól patakzó könnyed fürössze tisztára szívemet!«

XIII.
Dárdát vertem beléd…
S genny fakadt a sebből, mint szívem gennye most.
Elhoztam szívemet, hogy tisztára te mosd.
»Áldozati Bárány, Megöletett Isten, bocsásd meg vétkeim!«

XIV.
Ó, vérző Mesterem:
A Magabánó Bűn előtted térdepel:
Sem kegyelmet, se jót, semmit sem érdemel.
»Mégis, Égi Király, Megváltóm, Mindenem: irgalmad fölemel!«

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: