Archívum | Toll-táncoltató RSS feed for this section

Ordassy Károly: Magyarnak Lenni – a Megtagadott Trianon margójára

8 okt

trut1

Magyarnak lenni: történelmi Kárhozat és Főnixmadársors. Bukás és Feltámadás. Dac és Remény. Olyan sűrű és kiírhatatlan létélmény, hogyha olykor könyveim között kutatva fellelem bonyolult, nehéz, vérzivataros, jégkemény öntudatom: letaglóz, mint barmot a hóhér a mészárszéken. Magyarnak lenni: Koppánynak lenni – de Istvánnak. És Kossuthnak lenni – de Széchenyinek. Olyan Szétszakadt Egész, hogyha Te egyszerre vagy Jézus és Júdás, Pilátus és Barabás, Péter és Tamás: akkor tudod, mi ez: Magyarnak Lenni. Ha te egyszerre árulod el és végzed ki magad, magad helyett, s mindezt letagadod, sőt el sem hiszed: Akkor A Lelked Magyar – és Szerteszakadt, akár Hazád. olvasásának folytatása

Reklámok

Ordassy Károly: A Sátán megkísértése

8 máj

satan_tempting_jesus_5

„És láttam, hogy a tengerből feljön egy Fenevad, tíz szarva és hét feje volt, szarvain tíz korona és a fejein istenkáromló nevek. Ez a fenevad, amelyet láttam, párduchoz hasonlított, lába, mint a medvéé, szája, mint az oroszláné: a Sárkány átadta neki erejét, trónját és nagy hatalmát.

Láttam azt is, hogy egyik feje szinte halálosan megsebesült, de halálos sebe meggyógyult.
Az egész föld csodálta a Fenevadat.”

Jelenések könyve.


Történt, mikor az Idők Vége elérkezett, és a Próféciák Beteljesülése eljött, hogy megszületett a Sötétség Fejedelme, aki ember lett és nem ember, és köztünk élt mintegy harminc esztendeig.
Mindenben hasonlóvá lett mihozzánk – kivéve a Hatalmat, ami neki adandó volt.

Mert tudta, hogy adatik majdan hatalom neki a Világ felett mintegy ezer napig, ha eljön az ő ideje.
És mielőtt fellépett volna a Világ előtt, addig titokban maradt az ő létezése, és kilétére nem derült sem fény, sem árnyék.

Történt pedig, hogy a Fenevad elment Városok Városába, és ott élt, munkálkodott, és arca verejtékével ette kenyerét, ahogyan az ember teszi.
És aszály dühöngött, olvasásának folytatása

Ordassy Károly: A parázna nő utolsó imája a Sátánhoz

7 máj

23956_338482732916584_1012973987_n

EVILÁG URA!
Most minden Neked hódol!

Neked hódol a lopott csók,
Ha bortól forró és fűszeres zamatú…
Neked hódol, ha combom kitártam,
Neked hódol, ha ajtóm bezártam.
Minden remegő kéj és bódulat
Ma éjjel Tenéked hódolat!
Neked hódol a hitvesi ágy összegyűrt hűsége
S a paplanon pihegő idegen férfiillat.
Neked hódol minden kacér mosoly,
És minden lesütött szemű méla pironkodás.
Neked hódol az összegyűrt hűség,
S az ondó a számban: a keserűség.
Neked hódol a vad lüktetés, az izzás és a pára,
Két test minden buja vágya,
S az olcsó csókok ára…
És minden csepp verejték
olvasásának folytatása

Ordassy Károly: Kezdete és Vége a Világnak

3 ápr

page_xl_bosch_2400_162_163_1311071613_id_750795

Ismerek egy embert a Krisztusban, aki – hogy testben-e vagy testen kívül-e, nem tudom, csak az Isten tudja – elragadtatott, s a Pokloknak szállott alá, és kimondhatatlan beszédeket hallott, és leírhatatlan látomásokat látott.
És íme, így szól az az ember:

Egy Fenevadat láttam a tengerből feljőni. Hústépő vasfogai voltak, melyekkel tépett és rágott, evett és falt mohón. Két lába volt ennek a Fenevadnak és két erős keze, és hatalmas, nagyokat mondó, dühös szája, amely istenkáromlással volt teli. És e Fenevadnak hatalom adatott a Földön tizenkétszer ezer esztendeig. És szörnyűnagy tetteket hajtott végre a látomásban: olvasásának folytatása

Ordassy Károly: Virágot szeretni

6 nov

Sereg Melindának 

Vincent van Gogh Íriszek

Volt, hogy rózsát szerettem.
Vadvöröset és dúsbuja szirmút.
Illata – mint a reggeli harmat, mely beteríti a földet – betöltötte száraz lelkemet.
Ó, a rózsák! A megannyi rózsa: olvasásának folytatása

Ordassy Károly: Istennek egy nap, embernek…

12 jan

human_body_1746_gautier01
,,A mi napink, miket minket engedtek, mintegy hetven esztendei idő, hogyha több: tehát nyolcvan esztendő”

Van egy borzalmas betegség, amit a macskák terjesztenek, a nevét nem tudom. Bőrnélküliség. Valami ilyesmi lehetne magyarul. A lefolyása ez: a kisgyermek megszületik, de véresen, bőr nélkül, eleven hússal: olvasásának folytatása

Ordassy Károly: Meztelen párbaj

1 dec

iberzse001p1untitled

Az írók, költők különös, közös betegsége, hogy – így vagy úgy, közvetve, vagy nyílt közvetlenséggel – szeretnek idegen emberek előtt meztelenkedni. Lélekben. Gondolatban.
Nem tudom, miért, de nem elég nekik, hogy gondolataikat esténkint az ágyban házastársuk fülébe gyónják, nem! Nekik több kell! A teljes meztelenség az egész emberiség előtt.

olvasásának folytatása

Ordassy Károly: Gellért legenda

9 nov

untitled

Történt pedig egyszer, hogy valakinek a védelmére királyhoz igyekezett; annak a vidéknek egy erdős részén, mely disznók legeltetésére szolgált, volt egy tanya, és ebben délidőben megszállott. Itt éjféltájt malomkövek zaját hallja, amit egyébként még nem tapasztalt. Csodálkozott, hogy mi lehet ez. Majd az asszony, aki a malmot hajtotta, énekelni kezdett. Csodálkozva szólott erre a püspök Valterhez: ,,Hallod-e, Valter, a magyarok szimfóniáját, miképpen hangzik?” És mindketten nevettek az éneken. Minthogy pedig a malmot egy asszony hajtotta kezével, és az ének magasabban szállt, a püspök pedig eközben ágyában feküdt, még egyszer így szólt még mindig mosolyogva: ,,Magyarázd meg nekem, Valter, miféle dallamú éneklés ez, amely lejtésével arra késztet, hogy az olvasást abbahagyjam?” Amaz pedig ezt mondta: ,,Nótának dallama ez! Az asszony, aki énekel, ennek a gazdának szolgálója, akinél szállást kaptunk. Urának búzáját őrli ilyenkor, mikor a vidéken másféle malom éppen nem található.” Mire a püspök így szólt: ,,Géppel jár vagy kézi munkával?” ,,Géppel is, kézi munkával is – mondja rá Valter -, nem húzza semmiféle barom, hanem az asszony saját kezével forgatja.” ,,Csodálatos dolog – mondja püspök -, hogyan boldogul az ember. Mert ha gép nem volna, a fáradalmat ki tudná elviselni? Boldog egy asszony – folytatja -, aki bár mások hatalma alatt áll, köteles munkáját […] végzi.” (Gellért püspök nagylegendája)


A MAGYAROK SZIMFÓNIÁJA:

Az ember lelke ilyen:
Fehér fonálgombolyag, amit az Isten tett bordáink közé. E finom fonál végét Ő tartja szent kezében odafenn. És fölfelé húzza lassan, naponta éppen csak egy szűk hüvelyknyit, mígnem a gombolyag idelenn lepereg – de odafenn az Isten varrott belőle patyolatfehér ruhát!

Az ember lelke ilyen:
Ádám-billogos rab, lánccal a lábán. A láncszemek a szabad akarat gyengeségéből lettek kovácsolva. olvasásának folytatása

Ordassy Károly: Az alázatról

9 nov

LuciferÖnhitt, kevély és büszke vagyok: sohasem alázatos.
Ha olykor mégis alázatos tudok lenni: ez büszkévé és önhitté tesz.
Minden jócselekedetem és minden egyes álszent szavam, amit a szerénység kopott gúnyájába öltöztetek: A hamis alázat büszkeségével tölti el lelkemet.

A kevélység önistenítés. olvasásának folytatása

%d blogger ezt kedveli: